A holdtölte-éji koncert
Holdtölte van, és a kertben mindenki énekel. Tüsi rájön, hogy a legkisebb hang is kell a dalhoz. Háromrészes esti mese, 4 perc felolvasva.
Olvasási idő: 4 perc · Vissza a gyűjteményhez
Másnap este a kert máshogy nézett ki.
A hold akkora volt, mint egy tányér, és olyan világos, hogy az árnyékok is látszottak. A fű ezüstös volt. A muskátlik kinyíltak.
Mindenki ott volt.
A tücskök a kerítésen. A béka a tóból. A sündisznó a fa alatt. A madarak az ágon, csendben, mert ők este nem énekelnek.
És ott volt Tüsi is, a nagy kő mellett, Csigával.
— Ma mindenki énekel — mondta Csiga. — Hallgasd csak.
A tücskök elkezdték. Ciri-ciri. Ciri-ciri.
Aztán a béka. Brekk. Brekk.
Aztán a szél a levelekben. Sssz. Sssz.
Szép volt. Nagy volt. Mindenki benne volt.
Tüsi megdörzsölte a szárnyát. Nem szólt.
Megpróbálta még egyszer. Semmi.
— Nem megy — mondta halkan.
— Próbáld a követ — mondta Csiga.
Tüsi felemelte a lábát, és ráütött a kőre.
Tükk.
Senki nem hallotta meg. Túl hangos volt minden.
Tüsi még egyszer ráütött. Tükk. Aztán gyorsabban. Tükk-tükk. Tükk-tükk.
És akkor a béka megállt.
— Várjatok — mondta a béka. — Mi ez a hang?
A tücskök is abbahagyták.
Csend lett. Olyan csend, hogy a fű is hallgatott.
Tükk. Tükk. Tükk-tükk.
— Ez én vagyok — mondta Tüsi nagyon halkan.
— Ez jó — mondta a béka. — Ez az ütem.
— Mi az az ütem? — kérdezte Tüsi.
— Az, amire mindenki tud énekelni — mondta a béka.
És akkor újrakezdték.
Tüsi kopogott: tükk, tükk, tükk-tükk. A tücskök ciripeltek rá. A béka brekkent. A szél hozzáfújt. A sündisznó megzörgette a levelet.
Mindenki a kicsi hangra figyelt.
A kert hallgatott, és várt — de most nem azért, mert nem volt hang. Hanem azért, mert minden hang a helyére került.
A hold föléjük ért az égen.
— Soha nem gondoltam volna — mondta Tüsi —, hogy egy tükk is számít.
— Minden hang számít — mondta Csiga. — Csak meg kell találni, hol a helye.
A koncert sokáig tartott. Aztán lassan elhallgatott: előbb a madarak, aztán a béka, aztán a tücskök.
Tüsi utolsóként kopogott egyet.
Tükk.
Csak azért, mert jó volt hallani.
A hold továbbment az égen. A fű visszahűlt. A muskátlik becsukták a szirmaikat.
Tüsi bebújt a kő mellé.
— Holnap is jövök — mondta Csiga.
— Holnap is itt leszek — mondta Tüsi.
És mindketten elaludtak, egymás mellett, a holdfényben.
Címkék: esti mese · felolvasható · holdtölte · zene · háromrészes
